A klímával fűtés nem új keletű dolog, de igazán csak a tavalyi évben lendült fel a kereslet iránta, mikor már – már pánikhangulat tört ki az elzárt gáz miatt.
Ismét közeleg a tél, így nem árt emlékeztetni a vásárlóközönséget, hogy bizony a klíma – szezon nem cseng le a kánikula elmúltával.
Hazánkban továbbra is a gáz alapú fűtés a legelterjedtebb, de egyre többen keresik az alternatívákat. A megújuló energiaforrások használatával rengeteget lehet spórolni, ám telepítési és beszerzési költségei miatt sokan fordulnak az elektromos áram adta fűtési lehetőségek felé.
Hogy ezzel lehet – e spórolni?... – Nem…hacsak…
Hacsak nem létezik egy olyan módszer, ami kevés befektetett energiát igényel, ámde ennek többszörösét adja vissza
A légkondicionáló1 berendezések pont ezt teszik hűtéskor. Évtizedek óta tudjuk, használjuk.
Egy kis fejlesztéssel, egy apró szerkezettel pedig az eddig csak hűtő klímák, hűtő-fűtő klímákká váltak, így meg is lett a megoldás a gáznál gazdaságosabb fűtési alternatívára.
A működési elv a következő, míg hűtéskor a hőmennyiséget a hűtött térből a külvilág felé szállítja a készülék, addig fűtéskor ez a folyamat megfordul, és a hőmennyiség szállítása a külső térből a belső térbe történik. Mivel télen sokszor 0 °C alatti a külső hőmérséklet (ahonnan a hőelvonás történik) és az esetek többségében 22 °C körüli a helység ahová a hőt szállítjuk, ezért nem minden klíma berendezés képest ezt a feladatot ellátni.
Így a ki-bekapcsolós, azaz on/off készülékek inkább csak tavaszi – őszi időszakra alkalmasak, az inverteres gépek azonban nagy segítséget nyújthatnak a keményebb teleken.
Működési tartományuk2 szerint az on/off készülékek általában + 5°C és +45°C közötti intervallumon belül használhatóak, az inverteresek pedig akár -10, -15 °C fokos külső hőmérséklet mellett is tudnak működni.
Természetesen minél szélsőségesebbek a viszonyok, azaz minél nagyobb a hőmérsékletbeli eltérés a klíma „két végén”, a készülék jósági foka (COP értéke) annál alacsonyabb lesz.
Hogy mi az a COP?
Az EER-t Magyarországon hűtési jóságfoknak a COP-t fűtési jósági foknak nevezzük
Ez egy ipari szabvány amely azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés az energia leadását (amely BTU/h-ban vagy kW-ban van megadva)adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi Az EER a hűtőteljesítmény, a COP a fűtőteljesítmény és az elektromos felvétel hányadosa. Megegyező hűtőteljesítményű vagy energia felvételű berendezéseknél a nagyobb EER illetve COP számmal rendelkező készülék a gazdaságosabb. Az EER/COP az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak.
Teljesen érthetően ez azt jelenti, hogy pl. mikor egy elektromos radiátor 2 kW-on üzemel akkor a fűtőteljesítménye és az elektromos energia felvétele is 2 kW azaz a COP=1
Ugyanakkor egy 1 kW elektromos energiát felhasználó klímakészülék aminek a EER/COP mutatója 3,5/4 akkor ezzel a felvett elektromos teljesítménnyel 3.5 kW hűtőteljesítményt illetve 4 kW fűtőteljesítményt ad le.
A készülékek műszaki leírásában mindig megtaláljuk a COP és EER adatokat, ám az itt közölt értékek pillanatnyi adatok, amit a legmegfelelőbb körülmények között mértek.
Általában elmondható, hogy amelyik gép hűtőteljesítménye elegendő a helységünk lehűtésére, annak a fűtőteljesítménye is megfelelő lesz. Fűtés közben ugyanis a bevitt munka növeli a leadható fűtőteljesítményt (hűtés közben ezt le kell adnia).
A téliesítésről
A közhiedelemmel ellentétben a téliesítés nem azt jelenti, hogy fűtésre optimalizáljuk, alakítjuk a készüléket.
A téliesítő szettet – amely karterfűtésből, érzékelőből és fordulatszabályzóból áll – a hagyományos on/off készülékekre szereljük fel, azért, hogy a hűvösebb teleken is biztosítsa speciális rendeltetésű helységek (pl. szervertermek) hűtését!
Inverteres készülékeket nem téliesítünk, mert ezek már gyárilag is tudnak zord körülmények között akár hűteni, akár fűteni.
Az on/off készülékek pedig a téliesítés ellenére sem fognak a megadott működési tartományuk alatti hőmérséklet mellett fűteni.
Még egy fontos dolog, amire oda kell figyelni téli klíma használatkor.
Fűtés funkció alkalmazása esetén a kondenzvíz a kültéri egység hőcserélőjén csapódik ki, majd az alatta lévő kondenzvíz gyűjtő tálcában gyűlik össze. A kondenzvíz elvezetéséről, vagy csepptálca fűtéséről gondoskodni kell, különben eljegesedhet, és apránként jéghegyet építve elérheti, majd megakaszthatja a ventilátor lapátot.
A készülékek nagy része ma már rendelkezik leolvasztás funkcióval.
Ez azt jelenti, hogy a vezérlés bizonyos paraméterek érzékelése alapján leállítja a fűtést, és hűtésre kapcsol, hogy le tudja olvasztani a kültéri egységet.
Sokan meghibásodásnak gondolják ezt a leállást és rögtön szerelőhöz fordulnak, azonban a téli időszakban ez egy teljesen normális jelenség.
| 
